A fiatalon, munkaszolgálatosként meghalt tehetséges erdélyi költő, Salamon Ernő a harmincas években tűnt fel verseivel és politikai színezetű riportjaival. Költészetére a szegénység és a magyar, székely, román kétkezi munkásokkal vállalt szolidaritás nyomta rá bélyegét, hangjára főként a székely népballada, valamint Ady, Kassák és József Attila hatottak. Legmaradandóbbnak ítélt verseiből Simor András válogatott össze egy tartalmas kötetre valót, ellátva bevezetővel, valamint a verseket kiegészítve a költő munkaszolgálatos naplójával és Gaál Gábornak 1937-ben a költő első verseskötetéről a Korunkban megjelent kritikájával. A huszadik századi magyar irodalom elfeledett értékeire kíváncsi versszerető olvasók, különösen a baloldali ihletésű, kollektív líra kedvelői kereshetik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"