Harsányi László második osztályos győri gimnazista 1964 novemberében naplóírásba fogott; mint a kötet bevezetőjében írja: magányos természete késztette arra, hogy időközönként rögzítse a vele történteket és a gondolatait. Följegyzéseiben aprólékosan leírta középiskolás éveinek eseményeit, dokumentálta katonai szolgálatát, majd szegedi egyetemista korszakát. Egészen 1973 őszéig vezette naplóját, amelynek följegyzései közé beillesztette az aktuálisan hozzá érkezett levelek szövegét is – így állt össze a kilenc esztendő személyes történetét tüzetesen megörökítő kötet kézirata, amelyet keletkezése után fél évszázaddal rendezett sajtó alá. Az időrendben haladó naplójegyzetek és levélszövegek által befogott kilenc év története négy korszakot tár föl: a győri gimnázium utolsó tanéveit (1964-1967), a rövid győri iparitanuló korszakot (1967-1968), a kalocsai katonáskodás idejét (1968-1969), valamint a szegedi jogi tanulmányok korszakát (1969-1974).