Vay Péter egy kissé rejtélyes, kissé legendás alakja a magyar történelemnek és művészettörténetnek, akinek sokoldalú hagyatékát csak a közelmúltban kezdte feldolgozni és helyére tenni az utókor. Jelen kötet nem az ismert műgyűjtő – aki élete során több múzeum gyűjteményét is műtárgyakkal gyarapította –, hanem a mindeddig árnyékban maradt diplomata arcvonásait kívánja felvázolni, méghozzá egyik legegzotikusabb útjának, az Ausztráliát és Új-Zélandot egyaránt érintő 1903-as utazásának a bemutatásával. Vay, aki közel egy évet töltött ekkor Óceániában, számos értékes megfigyelést tett a két legjelentősebb ország, a frissen létrejött Ausztrál Államszövetség és a gyarmatként még az útját kereső Új-Zéland társadalmával és jövőbeli fejlődési útjával kapcsolatban, amelyek jól kiegészítik Gubányi Károly egy évtizeddel később megjelent könyvének megállapításait. A két kortárs szerző munkáinak köszönhetően a magyar olvasó páratlan lehetőséget kap e tőlünk távol fekvő világ 20. század eleji hétköznapjainak megismeréséhez, valamint a jelenkori ausztrál és új-zélandi nézőpont megértéséhez.