Lipták Gábor az Aranyhíd és az Ezüsthíd kötetekhez hasonlóan ezúttal is olyan csodás regéket, érdekes mondákat és izgalmas történeteket gyűjtött egybe, amelyeket a régmúlt emlékei köré sokszor a valós történelmi eseményeket kiszínezve sző a teremtő emberi képzelet. Ez alkalommal nem a Balaton környékére, hanem az Alföld sík vidékére és egykorvolt világába kalauzol el bennünket. A hajdan kietlen puszták és végeláthatatlan ingoványok nemcsak a pásztorélet színes varázsával vagy a betyárvilág romantikájával ragadják meg a képzeletet, hanem megmutatják az itt élők nehéz sorsát is. Mindeközben olyan felejthetetlen alakokkal ismertetnek meg bennünket, mint Délibáb, a longobárd fejedelem lánya, Csörsz, az avarok királya, a kevi kovácslegény, a vásárhelyi janicsár vagy a gyulai regös, de mellettük a magyar múlt sok más, jellegzetes figurája is felbukkan a kötet lapjain. És bár „eltűntek mind a népek, amelyek valamikor erre jártak, s a hajdan hatalmas királyoknak és fejedelmeknek híre-hamva sem maradt, ma is olyan szelíden lebeg a különös fényű délibáb a Duna–Tisza vidékén elterülő rónaságok felett, mint akkor, nagyon-nagyon régen…”