Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben, a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti. A leghétköznapibbnak tűnő cselekmény is átlényegül ezekben az irrealitás és valóság között egyensúlyozó, a tragikumot és a groteszket mesterien ötvöző írásokban. A gyermekévek bánatai, a kamaszok rivalizálásai, az első találkozás az alattomossággal, az erőszakkal, miközben meghátrálni kényszerül a szelídség - a Csutak színre lép jóval többről szól, mint két gyerekcsapat vetélkedése, mint egy vézna kiskamasz, meg ellenfele: Nagyvilági Főcső szembenállása. 'Elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjából. Ezekből az egyszerű és mégis feledhetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret - és egy kicsit saját magát.' Így vall az író történetei indítékairól.