Csend, Isten – létérzetek, világok, lélekszók Naputas költők antológiája „A költők, amikor a Csend, Isten témakörében írnak, egyúttal érzékennyé válnak a Lét nem evilági (szakrális) érzékelése felé is, sajátosan gazdag személyiségük révén eredeti és fantáziadús világokat festenek fel, szavaik olyan lélekszókká alakulnak át, melyek képesek megérinteni a költészet iránt fogékony érdeklődők személyiségének alaprétégeit” – olvasható az utószóban. A kötet nyolcvanöt, a Napút Online irodalmi folyóirathoz szorosabban vagy lazábban kötődő költő Csend, Isten témában írott közel négyszáz versét tartalmazza. A versek formái széleskörű változatosságot mutatnak: a haikutól kezdve a dalon, szabadversen, időmértékes-ritmikus alakzatokon keresztül egészen a több oldalas nagy kompozíciókig mindenféle formával találkozhat az érdeklődő olvasó. Néhány név az ismertebb szerzők közül: Babics Imre, Báthori Csaba, Iancu Laura, Kiss Anna, Konczek József, Prágai Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Simai Mihály, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor. A szerkesztők a fő témát tizenhét ciklusra osztották, és a beérkezett műveket ezen altémák szerint rendezték el. Ízelítőül egy-két beszédes cikluscím a kötetből: Érző csendekre hangok fátyla borul, Rejtjelezve szól, hisz amit mond, mondhatatlan, Szív-szentély szenteltetik, Angyali lény, másvilági szerzet térül, jelet hagy, A sóvárgó-vágyódó Lélek létállapotai. „Kehely a Lélek. Fájdalom, szorongás, szerelem, gyönyör míves kelyhe. Világ az ő itala. A teremtőjétől fénylő világ sejtjeibe hatol, a mélyre zárt, éjsötét zárkákig. Minden történés azért éri, hogy e szent telítődés a maga szabálytalan és egyedi módjain végbe mehessen: a költői szó révén a Lélek kelyhe Istennel, Csenddel, szentséggel telik.” – állítja a költői-filozofikus bevezető. Ahogy születtem… Ahogy születtem, állok meztelen. Némán. Még nincsenek szavak. Érzem csupán – gőzölög a tenger, s föltűnnek az első madarak. Prágai Tamás