Az olasz írónő első kézből tapasztalta meg a huszadik század árnyoldalát, az olasz fasizmus rémuralmát. Natalia Ginzburg egy ötgyermekes családban nőtt fel, önéltrajzi regénye ezt a pezsgő világot, a Levi család mindennapjait. A hamisítatlan olasz családban a szenvedély, a temperamentumos kommunikáció megszokott volt, mégis, a szeretet és a megértés határozta meg az egymás közti viszonyt. A szerzőnő visszaemlékezései közben kibomlik a huszadik század harmincas éveitől egyre radikálisabbá váló olasz közélet. A Levi család ugyanis a szabad szellem, a liberális gondolatok, demokratikus eszmék egyik utolsó azilumává vált az évek alatt: Natalia Ginzburg elbeszélése nyomán a családi élet, a testvérek egymás közti viszonya, valamint a rajtuk uralkodó, hajthatatlan apa, illetve az inkább álmodozó anya alakja összemosódik a politikai élettel, a fasizmus ellen szavukat hangosan felemelő gondolkodók egyre szűkülő csapatával.