Buda Attila vaskos monográfiája a Babits-életmű újraolvasására, s azon keresztül, a szövegekből kirajzolódó biográfia revíziójára invitálja irodalombarát olvasóit. A szerző Babits Mihályról szóló tanulmányai lefedik a költő és író életművének teljes spektrumát. Az első fejezet a Babits-biográfia nehézségei felett elmélkedik: összeszedi a rendelkezésre álló forrásokat, azokat kritika alá vonja, és szétszálazza, hogy pontosan mit lehet elfogadni akár Babits személyes közléseiből, akár a hagyatékba bekerült dokumentumokból. Feltárja, hogy Babits miként alakította életéről és a családjáról szóló képet, melyet megosztott a szélesebb nyilvánossággal. A tudatos megalkotottságot a művek és a recepció fénytörésébe helyezve meséli újra. A százoldalas életrajzi mélyfúrás után Babits Mihály, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső levelezésének kiadástörténetét nézi meg közelebbről. A harmadik fejezet Babits 1911 és 1915 közé datálható verstöredékeivel foglalkozik. Szót ejt a tartalmi jellemzőkről, a Babits-hagyaték töredékes kéziratairól, a szövegek genetikus történetéről. A negyedik részben a Fiamhoz című vers egy alternatív kritikai kiadásának lehetőségét vizsgálja, míg az ötödik egységben a tárgyalt korszakra (1911 és 1915 között) jellemző műfajokat vizsgálja: a költeményeket, a prózai szövegeket, a kritikusként és fordítóként színre lépő Babits alakját.