A témához illően szép kiállítású kötetbe foglalt 13 tanulmány a természet és az urbánus környezet civilizációközpontú és esztétikai közelítésmódjára mutat példát, egyben a környezetesztétika fontos, olykor alapvető kérdéseit feszegeti. A környezetesztétika abból indul ki, hogy a természet, a környezet nem az emberen kívül létezik, hanem dinamikus interaktív viszonyban van. Ebben a viszonyban az embernek föl kell adnia a távolságtartó megfigyelő státuszát, bele kell merülnie az őt körülvevő világba. Ez a szemléletmód jelent meg a 2022-ben indított környezetesztétikai projekt részeként megrendezett a Civilizált természet. Környezetesztétika elméletben és gyakorlatban című, 2024. februári konferencián, amelynek előadásszövegei kaptak helyet a Németh Domonkos Tamás fotóival illusztrált album formátumú kötetben. Szécsényi Endre nemzetközi szakirodalmon alapuló tanulmányában a német „stimmung” (hangoltság, atmoszféra, harmónia) fogalmának használatáról értekezik, és az ökológiát az atmoszféra, a megélt harmónia felől vizsgálja fogalmi szinten. Csuka Botond történeti nézőpontú dolgozata az ipari forradalom kora indusztriális tájának ábrázolásait, tájleírásait veszi szemügyre, főleg a korabeli angol szerzők munkáinak bemutatásával. Ledneczki Kinga nagyon is mai témája, hogy az orosz-ukrán háború idején a kortárs ukrán animációs művészet miként ábrázolja ember és táj viszonyát. Nagy Edina előadásának tárgya a meteorológiai jelenségek, konkrétan a felhőalakzatok képzőművészeti ábrázolása; Cserhalmi Luca a túrázás, a természetjárás hangulatának megnyugtató hatását megörökítő irodalmi alkotásokról értekezik.