Lipcsey Emőke novellái ablakot nyitnak a jelent meghatározó folyamatokra, társadalmi diskurzusokra, melyekre az irodalom eszközeivel próbálnak választ találni. A világ, ahogy korábban ismertük, gyökeres változáson ment keresztül: az ökológiai krízis, a küszöbön álló klímakatasztrófa, az egymást érő háborúk, valamint a megváltozott szociális térfél is egyaránt szorongásra adhat okot. De mi köti össze a holokauszttúlélő, Svédországban élő zsidó nyugdíjast, a programozásba autodidakta módon beletanuló irodalmárt, akit egyre elszántabb antimilitáns hozzáállása távolít el a többi embertől? Miért választja egy jóléti társadalomba született lány az iszlám vallást, egyáltalán, milyen jövő várhat az emberiségre, ha a közösségi szféra teljesen a mesterséges intelligencia által irányított algoritmusok játszóterévé vált, a klasszikus kapcsolattartás helyét az online jelenlét toxikus világa vette át? A novellák felmutatják ezeket a jelenségeket, a többit az olvasókra bízzák. Egy biztos, a realista színekkel megfestett helyzetképek nem adnak túl sok okot a bizakodásra. Lipcsey Emőke szövegei mégsem válnak egy politikai gondolat, meghatározó világnézet szószólóivá, egyszerűen csak irodalmi eszközeikkel arra irányítják olvasóik figyelmét, amit mindenki lát, mégsem biztos, hogy tudatosítja magában.