A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapításával szinte egy időben, 1826 márciusában az intézmény első elnöke, egyben az erdélyi kormányzói tisztséget is betöltő gróf Teleki József családja harmincezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel arra a célra, hogy a Tudós Társaság munkájának háttereként szolgáljon. Ez lett aztán az alapja az MTA Könyvtárának (mai nevén: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ), mely mind a mai napig az Akadémia Széchenyi István téri főépületében működik. Az azóta eltelt csaknem két évszázad során a gyűjtemény, újabb adományok és vásárlások révén jelentős mértékben bővült - az itt őrzött könyvtári egységek száma napjainkra kétmillióra tehető, és azóta a törzsgyűjteményen kívül több különgyűjteményt is kialakítottak. A könyvtár legértékesebb kincseit mutatja be a most angol nyelven megjelent, igényes kivitelű album. Lovász László, az MTA nemrég újraválasztott elnökének ajánló sorait követően Monok István főigazgató rövid írása mutatja be az intézmény történetét. Ezt követően gyűjteményenként (Kézirattár; Régi Könyvek Gyűjteménye; Keleti Gyűjtemény; Törzsgyűjtemény; Akadémiai Levéltár) ismerhetjük meg a féltve őrzött régi könyveket, csodálatosan díszített és aranyozott kódexeket, ősnyomtatványokat, különleges kéziratokat, térképeket, fényképeket, tárgyi dokumentumokat, valamint az Akadémia történetét is bemutató dokumentumokat. Minden fejezetet egy-egy rövid bevezető szöveg nyit, melyet követően, rövid képaláírások kíséretében szerepelnek a kiválasztott könyvtári egységek jó minőségű reprodukciói. Olyan különlegességekben gyönyörködhetünk egyebek mellett, mint az 1513-ban keletkezett ún. Czech-kódex, a Dózsa-féle parasztháború röplapjai, Zrínyi Miklós III. Ferdinándhoz 1654-ben írt latin nyelvű levele, az 1705. évi szécsényi országgyűlésen elfogadott okirat, egy Magyarországot ábrázoló, 1728-as angol térkép, Kazinczy Ferenc munkácsi fogsága idején keletkezett rajzai és feljegyzései, a pesti lóversenytér 1830-as évekből származó alaprajza, a Magyar Tudós Társaság 1831-es, első nagygyűlésének jegyzőkönyve, Vörösmarty Szózatának első fogalmazványa, Kossuth Lajos Törvényhatósági Tudósításainak egyik saját kezű címoldala, Bolyai Farkas halotti portréja, a Petőfi Sándor kalapját díszítő strucctoll, Beethoven egy saját kezű kottája, Stein Aurél felvételei 1906-08-as belső-ázsiai régészeti expedíciójáról, az a ceruzacsonk, mellyel Ady az elbocsátó, szép üzenetet írta, Radnóti Miklós Bori notesze, és sok-sok további érdekesség. A kötet végén megtaláljuk a dokumentumok és tárgyak lelőhelyét is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"