A Nagyváradon született költő immár jó ideje a Szentendrei-szigeten él, ennek az életrajzi adatnak azért van jelentősége, mert versfüzérében számtalanszor említi kedves falvait, Pócsmegyert és Szigetmonostort. Itt él, itt meditál, itt alkot a költő, itt jegyzi föl a „dátumozott napok hordalékát”, a 2017-től 2020-ig terjedő hetek, hónapok alatt született gondolatait. A mintegy kétszáz verses följegyzés a napi apróságokról éppen úgy megemlékezik, mint filozófiai, teológiai nézeteiről, lírikusi műhelykérdéseiről, valós megfigyeléseiről és misztikus tapasztalatairól. Kötetének egésze olyan benyomást kelt, mintha a költő egyetlen, véget nem érő verset írna, amely végső levezetésében ön-enciklopédia, szellemi tükörkép.