A két világháború közti időszakba enged bepillantást Haggenmacher Margit emlékirata, aki lányainak címzett, személyes hangvételű memoárjában a Horthy-korszak gazdasági és politikai elitjének mindennapjait, belső viszonyait tárja fel, s eközben egy harmadik generációs Svájcból a Magyar királyságba költöző, s ott asszimilálódó család krónikáját is lejegyzi. A tekintélyes terjedelmű kötet elsősorban forráskiadványként fogja a leendő kutatásokat szolgálni, de Szuromi Rita komoly, tanulmány mélységű bevezető írása jól használható szakkönyvvé emeli a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötetet. A bevezetőből részletekbe menően ismerhetjük meg a Haggenmacher családot: a déd- és nagyapát, valamint a nagypolgárok közé emelkedő apát, Haggenmachar Oszkárt, aki bérpaloták építésével tett szert hatalmas vagyonra. Lányai a gazdasági felemelkedést a társadalmival koronázták meg, Margit ugyanis egy szintén német eredetű, de egy évszázaddal korábban asszimilálódott családba házasodott be, s így nem kisebb személyiséggel került közeli rokoni kapcsolatba, mint Horthy Miklós, az akkori Magyarország kormányzója. Férje, Graefl Károly ugyanis Horthy unokaöccse volt, szülei korai halála miatt ezt a szerepet a kormányzó és felesége töltötte be. Az emlékirat a nagypolgárság mindennapjaiba és a korszak gazdasági elitjének világába enged bepillantást. Férje révén ugyanakkor a politikai elit, Horthy Miklós családi környezetének működése is szokatlan közelségből válik megismerhetővé. Mivel a szerzőt nem kötötte semmilyen önigazolási kényszer, a mű születésekor még fel sem merült a későbbi publikálás lehetősége, meglepően személyes és intim részletek is kiderülnek, Haggenmacher Margit megkapó őszinteséggel és természetességgel beszél a pezsgő ’30-as évekről, illetve nyers és szókimondó módon a világháborúról, az ostrom borzalmairól, a kommunista hatalomátvételről, s később a svájci és a brazil emigrációról, az újrakezdés keserű éveiről, a hontalanság tapasztalatairól.