Benedek Eleknek hazatelepedése után első könyve a Baróton megjelent Az Én Naptáram volt. A rendkívül gondosan szerkesztett naptári és általános részen kívül valóban irodalmi értékű olvasmányok egész tárházát adta ez a kalendárium, amelyben nemcsak a legjobb erdélyi írók novellái, versei, tréfái vonultak fel, hanem mindez Elek nagyapó meséivel és régi magyar dalok örökszép verseivel felékesítve jelent meg. Áprily Lajos, Benedek Marcell, Berde Mária, Csűrös Emília, Nyírő József, Paál Árpád, Sipos Domokos, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tompa László és még sokan mások mind írtak a baróti kalendáriumba, ami végül összesen öt esztendőt ért meg. 1926-ban jelent meg utoljára Az Én Naptáram. Benedek Elek egyre inkább a Cimbora szerkesztésével és az erdélyi irodalmi élet vezetésével volt elfoglalva. 1929. augusztus 16-án reggel Benedek Elek a kisbaconi kúria kertjében kaszált, aztán leült levelet írni Szentimrei Jenőnek, hogy beszámoljon a Cimbora csődjéről. Elkeseredésében leírta, hogy vissza akar vonulni a közéletből, de a fiatal nemzedéknek azt tanácsolja, hogy maradjanak egységesek „fő, hogy dolgozzanak”. Aztán félbeszakadt a levél, utolsó szavai örökre a tollban maradtak... Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbe merüléstől. 1922-ben jelent meg Baróton Az Én Naptáram első kiadása, aminek 102. születésnapja és Barót település első írásos említésének 800 éves évfordulója alkalmából önálló antológiával állítunk emléket Elek apó naptárkészítő munkásságának.