A Füleken élő, felvidéki magyar író-költő, esszéista, kritikus Ardamica Zorán 2010 és 2013 közötti publicisztikai írásainak gyűjteményében a számára lényeges témákban rajzol ki egyfajta „történés-ívet”. „Olyat, amilyen a történésekkel való ismételt szerzői és olvasói foglalkozást legitimálja, s amely füzérként tán a múló, napi közéleti/politikai kríziseinken túl az aljasan megbúvó vagy éppen mind evidensebbé váló, de általánosodó társadalmi trendekre és következményeikre világíthat rá” – írja Elő című előszavában a szerző. Eljárása hasonló, mint az ugyancsak vitriolos Szellemi rezervátumok (200906210), az Egyirányú zsákutca (201210125) vagy az Egyétek : reflexiók, reakciók, különvélemények (200425219) kötetek esetében. De ez alkalommal kimaradtak a személyesebb, lírai hangvételű jegyzetek, ami valószínűleg a korral jár. Ardamica szerint olyan időket élünk (vagy inkább túlélünk), amikor „szinte csak reflexeket élünk meg, reakciókban élünk, autonóm, egyéni akció és valódi, kreatív interakció nélkül”. S mire ebbe belegondolnánk, már jön is a „következő pofon”. A „fázisfordított hazánkról” szóló írások többsége internetes hírportálokon jelent meg, kibontva olyan témákat, mint a tusványosi („posványosi”) szabadegyetem, a szlovák nacionalista Kotleba sikere, DopeMan október 23-i klipje, a migráció és még sok farmuci közéleti jelenség. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"