Gyócsi László számos novellájában és kisregényében állított emléket történelmi események sodrában hőssé vált névteleneknek. Ezt teszi mostani kisregényében is, amely a bevezető sorok tanúsága szerint, valós eseményeket alapszik. A történet az első világháború idején veszi kezdetét, amikor a sebesült katona, Szentesi Tamás és az őt megmentő ápolónő és apáca, Jolica, a későbbiekben Jolán egymásra találnak. Szerelemüket a tábori lelkész szentesíti, és a házaspár a háború befejezése után boldogan éli hétköznapjait. A nélkülözésektől sem mentes életükben, a legnagyobb boldogságot az okozza, amikor megszületik kisfiuk. A Szentesi házaspár elismert tagja a falu közösségének, éppen ezért mindenkit megérint kisfiúk, tragikus hirtelenségű halála. A gyermek „torokgyíkban” veszítette életét, és már a gyors segítség sem tudta megmenteni. Tamás és Jolán ezután nagy szomorúságban tengetik napjaikat, az asszony a Jankovich-kastélyban talál munkát, amikor egy napon férje, tüdőgyulladásban megbetegszik, hiába viszi lovas kocsijával a városi kórházba a jóravaló szomszédjuk, a férfi életét már nem tudják megmenteni. A második világháború utáni években Jolán még a kastélyban szolgál, megbecsült, szeretett tagja munkaadója családjának, mígnem a munkában megfáradt, idős asszony egy napon csendben megtér a Mindenhatóhoz… A hagyományos próza és az író ismerői kereshetik a magánkiadásban megjelent kisregényt. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"