A huszadik század első felének egyik legkövetkezetesebb, a demokratikus elvek mellett hűségesen kiálló, bal és jobb oldali politikai ellenfeleivel egyformán bátran fellépő, s pont ezért a kényszerű hallgatást és üldözöttséget többszörösen (Horthy alatt éppúgy, mint a Rákosi-érában) megélő politikusa volt Drozdy Győző. Bár alakjára inkább e minőségében emlékszik az utókor, Drozdy íróként is alkotott, igaz, nem túl sokat: egy amerikai útleírás, egy színmű és egy regény maradt utána. Legalábbis sokáig így lehetett tudni. Nemrégiben előkerült ugyanis egy 1967-es keltezésű kézirat a hagyatékából. Az írás Drozdy önéletrajzi ihletésű regénye a gyermekkorról, amelyet a tizenkilencedik század utolsó éveiben (a ma már Szlovákiához tartozó) Bajtán töltött. A lapokon az alsóhonti falucska, valamint a bajtai kántortanító népes-cserfes családjának egykori mindennapjai elevenednek meg, egy igazi belevaló „rosszgyerek” – vagyis a szerző – szemszögéből elmesélve. A lenyűgözően élő, kedvességgel, humorral, érzékenységgel teli történetek így egyszerre állnak össze családregénnyé és szociográfiai dokumentumregénnyé, hiteles és színes körképpé a korabeli Palócföldről, palóc világról. A kötet így nemcsak a Drozdy-életmű iránt érdeklődőknek javasolható, de bárkinek, aki valamiféle kedélyes, nosztalgikus, amolyan palócos olvasmányra vágyik kikapcsolódásképp. A színes illusztrációkkal kísért könyvet Eőry Áron Drozdy-kutató utószava egy tájszótár zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"