Jonatán királyfi családja azt szeretné, ha a fiatalúr bátrabb, illemtudóbb és kevésbé válogatós lenne. Ő azonban sajnos fél felmászni a lombházikóba, dühbe gurul, ha nem ő nyer a társasban, és undorodik a nagyi tökfőzelékétől. Azt kívánja: bárcsak soha többé ne kellene se félnie, se dühöngenie, se undorodnia. Amikor egy kezdő varázslólány segítségével kívánsága teljesül, eleinte úgy tűnik, végre minden megoldódott. Ám hamarosan kiderül: aki nem tud félni, dühöngeni vagy szomorkodni, az örülni se képes igazán. A háromszoros Hubby-díjas Vibók Ildi gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató meséje arról szól, hogy miért olyan fontosak az érzéseink – még a kellemetlenek is –, és hogyan tanulhatunk meg bánni velük. Ahogy haladunk a történetben, észrevétlenül tanuljuk meg olvasni testünk jelzéseit, értjük meg, miről ad hírt a torokgombóc vagy a pocakvulkán, és hogy mindez egyáltalán nem szégyellnivaló, hanem természetes, emberi dolog. Szegleti Gabriella, a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a fejezetek végén konkrét gyakorlatokat és játékokat kínál ahhoz, hogy a gyerekek ne csak elfogadni tudják az érzelmeiket, hanem kezelni is – legyen szó a szomorúság vagy a düh csillapításáról, esetleg a félelem megzabolázásáról. A szülőknek abban segít a kötet, hogy jól támogassák gyermekeiket – anélkül, hogy helyettük oldanák meg a problémáikat és elvennék tőlük a tanulás lehetőségét. Így életre szóló ajándékot adhatnak nekik: az érzelmi önszabályozás felbecsülhetetlenül fontos képességét.