A magyar italianisztika élő klasszikusa az olasz irodalmi múlt világirodalmi nagyságait mint örök-eleven kortársakat mutatja be lényeglátóan tömör és olvasmányosan mély ta-nulmányokban. Az érzéki csábítás Dante „szent poémájában” és Boccaccio novelláiban; Marco Polo Odüsszeusz és Kolumbusz között; Guicciardini Machiavelli fényében és árnyé-kában; Tasso mint költőfejedelem és a fejedelem költője; Giordano Bruno újjászületései szabadságszoborban és Márai-regényben; a Fény Százada hősnői; Alfieri és Byron; Petőfi itáliai „rokonai”; az írástudók felelősségének és felelőtlenségének mementói Crocétól Ezra Poundig; zsarnok mint író; regényutak Buzzatitól Ecóig; szépirodalmi szentek és külö-nös kanonizációik; szerelem és halál Velencében; szerelmi vallomás Rómához… Egy tudós szerelmeskönyve, egy irodalmár útikönyve. „Volare!”