Lehet, hogy tévedés volt elfogadni a ki­a­dó felkérését. József Attila-könyv… micsoda hülyeség!!! Mert a könyv lényegénél fogva lineáris dolog; van eleje, közepe, vége, a könyvforma arra csábít, hogy történeteket gyártsunk, fejlődési vonalakat építsünk, pályaképeket eszkábál­junk össze. De József Attila költészete – háló. Vagy: gráf. Vagy olyan, mint amikor egy csepp tinta csöppen az itatóspapírra, és a papír rostjai mentén mint valami amőba, kinőnek a csápjai, rendkívül összetett és bonyolult pók­háló, az ő költészete szimfonikus zenekar, amelyben minden hangszer önálló, egész, de mégis mind csak a nagy­zenekar egyik szólamát játssza… József Attila élet­műve a képzet­társítások igen összetett hálózata, egy lüktető, eleven agy.”