A ceyloni származású metafizikus bölcselő, történész és művészetfilozófus az elsők egyike volt azoknak, akik az indiai kultúrát a Nyugat számára értelmezték. Ez az először 1947-ben, angolul kiadott, posztumusz megjelenésű tanulmánykötete is a nyugati emberekhez szólt. Az előadásszövegek, tanulmányok, esszék sajátos nézőpontja, hogy bár szerzőjük a nyugati emberek között élt, nem érezte magát közéjük tartozónak, kívülállóként szólt hozzájuk; mondandójának veleje pedig a kultúrák és kultúrafölfogások különbözőségének megértése vagy a megértés hiánya volt.