Ungváry Rudolf az utóbbi évek prózai terméséből válogatva – érzelmek és a reflexiók egymásra épülésével – szőtte eggyé kötetének anyagát. Az ígéret földje felé cím mélyen rétegzett, bibliai gyökerű szimbólum, amely a műben nem egy fizikai helyszínt, hanem egy állandóan mozgásban lévő egzisztenciális, morális és történelmi horizontot jelöl meg. Írója klasszikus történetmesélés helyett szubjektív, esszéisztikus, memoárszerű belső utazásra invitálja az olvasót, amikor az egzisztenciális számvetés jegyében tárja fel fiatalkorának meghatározó tapasztalatát, az 1956-os forradalom eseményeit.