A kismonográfia szerzője tudományos és ismeretterjesztő céllal fordul olvasóihoz. Nogel Mónika könyve egyrészt feltárja és részletekbe menően ismerteti, hogy a jelenkori igazságügyi genetika milyen eredményeket ért el, másrészt hogy ez a korábban nem látott fejlődés milyen etikai, morális, társadalmi, módszertani, gyakorlati és nem utolsósorban bűnügyi velejárókkal bír. A bioetikai kérdések megválaszolása mentén szerveződő kötet mindenekelőtt a fogalomhasználat tekintetében nyújt kapaszkodót: a téma ugyanis a humán és természettudományok metszéspontjában áll, így érdemes volt a leendő olvasókat még a könyv nyitányában a fontosabb fogalmakkal megismertetni, azokat érthető módon tisztázni. Miután a szerző ezt a fontos és hasznos feladatot elvégezte, a forenzikus genetika történetének főbb állomásaival ismerteti meg olvasóit. A kutatástörténeti összefoglaló után olyan kérdésekre tér rá, s próbál mindegyikre adekvát választ adni, mint hogy a genetikai adat kivételes adatnak tekinthető-e az eljárás, a nyomozás során, s ebből adódóan milyen bizonyítóerővel bír egy ilyen adat, illetve hogy a büntető igazságszolgáltatás miért tekint a DNS-vizsgálatokra megfellebbezhetetlen bizonyítékként, s hogy e szemlélet milyen buktatókat rejthet magában.