A háborúban az azt előidéző politika és a hadviseléshez szükséges fegyverek mellett kiemelt szerepe van a háborút igazoló ideológiának is. A háborús ideológiák egyike az igazságossághoz kapcsolódik, aminek az írott emberi civilizáció kezdeteitől jelentősége van a háborúk igazolásában. A háborús igazságosság az ókori Közel-Keleten, Hellászban és Rómában, illetve a középkori és kora újkori keresztény és muszlim közösségekben a valláshoz kapcsolódott, később a kialakuló tudományokhoz, majd a nemzetközi viszonyok tudományaihoz. Az igazságosságra való hivatkozás végigkísérte az emberiség történetét, azon belül pedig a magyar hadtörténelemnek is részét képezte. Az államalapítás korára, a középkorra és részben a kora újkorra az istenítéleti ideológia (procedurális igazságos háborús gondolkodás) és a hagyományos (szubsztantív) igazságos háborús gondolkodás volt a jellemző. A kora újkortól kezdve Magyarországon is előtérbe kerültek a tudományok, mint a nemzetközi jog vagy a biológia (szociáldarwinizmus). A 20. században pedig a nemzetközi viszonyok szocialista tudománya. Jelen kötet az igazságos háborús gondolkodás magyarországi történetének tanulmányozásához gyűjti össze és közli a jelentősebb forrásokat.