A Kr. u. 3. századi, belső és külső fenyegetésektől terhes római egyház életében kiemelkedik Novatianus alakja. A korszak ismerői számára mint Cornelius ellenpápája ismert, s mivel kiközösítették az egyházból, követőivel elhatárolódott a római közösségtől és csupán néhány műve maradt fenn az utókor számára, ráadásul azok is mások neve alatt. E műveket tarthatja magyar fordításban első ízben kezében az olvasó – egyetlen kivétellel, a római klérus nevében Cyprianusnak írt leveleket leszámítva. Heidl György fordítása az Ókori keresztény írók sorozat 9. köteteként a patrisztikai kutatás forrásaként kíván hozzájárulni, melyet a szakirodalommal megtámogatott bevezető és jegyzetapparátus is kiegészít. A kiadványban Novatianus négy írásműve kapott helyet. Elsőként a 3. században egyedülállónak tekinthető Az igazság szabálya (A Szentháromságról) című dogmatikai műve szerepel, amely a nikaiai zsinat előtti latin teológia egyik legfontosabb tanúságtétele, kiemelkedő érvelés az eretnek tanok ellen.