A Miskolcon élő filozófus hajlamú költő, író a följegyzéseit és reflexióit tartalmazó kötetét Emil Cioran szellemének ajánlja. Az pedig tudott, hogy a román-francia gondolkodó szerint a filozófiai elviselhetetlen, a művészet minden. Ez az iránymutató gondolat sugárzik a kötet többszáz jegyzetéből. Az első, Könnyek című rész 105 írása költői ihletésű, lírai hangoltságú kispróza vagy verspróza, ezek a bánatról, a fájdalomról, a sírásról, a könnyekről szólnak. Mindezeket a szerző magára vonatkoztatja, mondván: „Könnyekkel töltött léggömb vagyok, amellyel egy bolond kisgyerek játszik. (…) Olykor egyetlen érzés szilánkjától kidurranok”. E följegyzéseiről önironikusan megállapítja: „Feljegyzéseimmel nem csinálok mást, mint régi giccseimet törlöm tisztára fájdalmam rongyaival”.