Az Angliában élő indiai származású író regénye nagyszabású vállalkozás: India, Pakisztán és a majdani Banglades történetét dolgozza fel 1947-től, a függetlenség elnyerésétől a hetvenes évek végéig. A regény egyik fontos szála látszólag egyszerű családtörténet, kezdve Szalím nagyapjától, Aziz doktortól egészen Szalím reménytelennek látszó testvérszerelméig húga, Dzsamíla iránt, aki valójában nem húga, mert Szalím "váltott" gyermek: egy angol-indiai család csecsemőjével cserélték el a kórházban, s így csöppent bele a népes, jómódú, bombay-i muszlim családba. A család kasmíri eredetű, oda vágynak vissza, ám Indiát és Pakisztánt éppen a Kasmír miatti konfliktus taszítja háborúba 1965-ben, s az időközben Pakisztánba költözött família egy bombatámadás során Szálim és Dzsamíla kivételével elpusztul. Így kapcsolódik a személyes és családtörténet a nagy történelemhez: 1971-ben Pakisztán kettészakad, India beavatkozik a polgárháborúba, millió számra menekülnek a bangladesiek, Dzsamíla eltűnik, Szálim pedig fáradtan és kiábrándultan Indiába megy. Mindez akár száraz történelmi adathalmaz is lehetne, de Rushdie igen tehetséges író: regénye színes, mozgalmas és eredeti, módszerében és ambícióiban kissé García Márquez Száz év magányára emlékeztet, csakhogy egy még sokkal változatosabb, egzotikusabb és ismeretlenebb világot tár fel, amelyben népek, vallások, kultúrák keverednek és harcolnak egymással, s ehhez járul még az író gazdag mesélőkedve, gyakran maró társadalomkritikája és pompás humora. Élvezetes olvasmány, az új kiadásban is nagy sikerre számíthat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"