Zsigmond Anna monografikus igénnyel megírt könyve egy még lezáratlan kérdéskört vizsgál: az Egyesült Államok jelenkori fejlődését. A szerző azt vizsgálja, hogy a függetlenségi háború (1775–1783) óta eltelt időszakban Amerika milyen utat járt be, milyen ideológiák mentén szerveződött az egykori tizenhárom brit gyarmat, hogyan helyezték eltérő érdekeiket közös alapra. A szerző arra kíváncsi, hogy az amerikaiak által vallott egyediség (uniqueness) mennyiben feleltethető meg a valóságnak; komparatív szemmel, valamint diakrón szemléletet alkalmazva kínálkoznak-e analógiák, minták az amerikai modellre; s ha igen, azokat hol találjuk. Zsigmond Anna könyve első felében kronologikusan tárgyalja az USA születését, a fontosabb szereplőket, eseményeket, valamint a társadalmi szerződés mikéntjét. Ahhoz hogy megértsük, ma milyen folyamatok határozzák meg az USA bel- és külpolitikai lépéseit, a múlt, az alapítás és a későbbi fejlődés egyes lépései biztos fogódzót nyújthatnak. A szerző az eseménytörténeti bevezetőt követően olyan témákat követve bontja ki Amerika sajátos helyzetét, mint az állam és egyház viszonya, az oktatás kérdése, az ország expanziós törekvései, a Pax America ideológiája, a rabszolgaság és a woke jelensége, a bevándorlás megváltozott politikája, a latinók helye és szerepe a társadalomban és a gazdaságban.