A világszerte elismert izlandi író legújabb kisregényében a mitikus múltba vezeti olvasóit, ahol a ködlepte, homályos mondák a tenger vizén újra életre kelnek, és a huszadik század embere talán még utoljára lehetőséget kap arra, hogy a kereszténységet megelőző korszak árnyai közül megismerjen valamit. A szerző művére most is, a korábbiakhoz hasonlóan, a széles kulturális perspektíva, a vendégszövegekkel való merész játszadozás, a mágikus realizmusba hajló történetvezetés jellemző. A kisregényt Patat Bence fordításában élvezheti a magyar közönség. A történet főszereplője egy habókos figura, a hetvenéves Valdimar Haraldsson, aki a saját költségén megjelentetett újságjában hirdette világ életében, hogy az északi népek felsőbbrendűsége a tengeri halak rendszeres fogyasztásával korrelál. A férfi egyszer csak meghívást kap egy idős hajótulajdonostól, hogy vegyen részt egy, a Fekete-tengerre tartó úton.