Amikor felébredt, egy csapat szenvtelen ábrázatú bennszülött gyűrűjében találta magát, akik egy oltáron készültek feláldozni őt. Az oltár fekhelyre emlékeztette Bartolomét, amelyen végre nyugalomra lelhet félelmeitől, sorsától, önmagától. Az országban eltöltött három esztendő alatt közepes szinten elsajátította a bennszülött nyelveket. Megpróbálkozott hát valamivel. Mondott néhány szót, amit meg is értettek. A latin-amerikai kispróza első számú mestere, Augusto Monterroso (1921–2003) 1959-ben jelentette meg az Összes műveket – első elbeszéléskötetét. A fekete Bárány és más mesékhez hasonlóan pellengérre állítja benne emberi gyengeségeinket és vágyainkat. Stílusa párját ritkítóan tömör. Szóhasználata hol fenségesen ironikus, hol bravúrosan köznyelvi. Remekbe szabott novelláiban, ragyogó szatíráiban a remény gyakran hiú, az ábránd gyakran csalóka, mégsem engedi el soha a kezünket.