Arnold van Gennep klasszikus vallásantropológiai elemzése 1909-ben látott napvilágot, ám a téma nagy hatású alapműve eleddig még nem jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányosságot pótolja a sorozat újabb kötete, mely jelentős jegyzetapparátussal és irodalomjegyzékekkel ellátva tartalmazza a munkát. Van Gennep szerint a rítusok általános kategóriáján belül az ún. "átmeneti rítusok" olyan csoportot képeznek, amelyek az emberélet egyes fázisaihoz és fordulóihoz, ezekkel összefüggésben pedig az egyén egyik társadalmi szerepből, státusból a másikba való kerüléséhez kapcsolódnak - egységbe foglalva az ember biológiai és kulturális létét.