Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
L. Simon László, aki volt már országgyűlési képviselő, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, most angol fordítában is megjelenő kötetében arról elmélkedik, hogy az alkotói és emberi szabadság csak stabil intézményi háttérrel valósulhat meg, vagyis az autonóm intézményeket kell először megteremteni. Az esszékötetnek is nevezhető gyűjtemény nyitányában L. Simon a Magyar Művészeti Akadémiai tagságával járó székfoglalót idézi, melyben az intézményi szabadság fontossága mellett érvelt. Emellett olvashatunk Tót Endre, Kossuth-díjas neoavantgárd művész alkotásai és L. Simon kapcsolatáról, aki sosem engedte el a művész kezét – s milyen jól tette. L. Simon az elsők között hívta fel a figyelmet Tót Endre művészetének fontosságára. A kötet tehát elsősorban a művészi, alkotói szabadságról elmélkedi. L. Simon a székfoglaló végén ismét elmondja, hogy az intézmény mennyire támogató volt, és hogy mennyire szüksége van az alkotó embernek szabadságra. Az eddigiek mellett olyan témák kerülnek előtérbe, mint a Székely Nemzeti Múzeum, a múzeumok a digitális térben, egyáltalán a digitális paradigmaváltás mennyiben érinti a múzeumokat.

Artistic Freedom and Institutional Autonomy

Simon László, L. (1972-)

Borító ár
6 500 Ft
Kötött ár
5 850 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Simon László, L. (1972-)
ISBN
9786151290002
Egyéb szerzőség
Cooper, Thomas (1971-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2026
Egyéb információk
365 o.
Kiadás pontos dátuma
2026.06.10
Kiadó
Ráció
Cikkszám
3001105141
Alcím
essays on literature, museums, and cultural policy in Hungary

Darabszám
Teljes leírás
L. Simon László, aki volt már országgyűlési képviselő, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, most angol fordítában is megjelenő kötetében arról elmélkedik, hogy az alkotói és emberi szabadság csak stabil intézményi háttérrel valósulhat meg, vagyis az autonóm intézményeket kell először megteremteni. Az esszékötetnek is nevezhető gyűjtemény nyitányában L. Simon a Magyar Művészeti Akadémiai tagságával járó székfoglalót idézi, melyben az intézményi szabadság fontossága mellett érvelt. Emellett olvashatunk Tót Endre, Kossuth-díjas neoavantgárd művész alkotásai és L. Simon kapcsolatáról, aki sosem engedte el a művész kezét – s milyen jól tette. L. Simon az elsők között hívta fel a figyelmet Tót Endre művészetének fontosságára. A kötet tehát elsősorban a művészi, alkotói szabadságról elmélkedi. L. Simon a székfoglaló végén ismét elmondja, hogy az intézmény mennyire támogató volt, és hogy mennyire szüksége van az alkotó embernek szabadságra. Az eddigiek mellett olyan témák kerülnek előtérbe, mint a Székely Nemzeti Múzeum, a múzeumok a digitális térben, egyáltalán a digitális paradigmaváltás mennyiben érinti a múzeumokat.