A szerző főként kisregények formájában meséli el a múlt eseményeit, a második világháború generációkon keresztül ható szenvedését, az 1956-os forradalom történéseit. Mostani kötetében, amely egy kisregényének (Alkony) és négy rövidebb írásának (Visszatérés; Ünnep után; Örökség; Fekete víz) foglalata, ismét a múlt felé fordul és többnyire történelmi események sodrában játszatja szereplőit. Az Alkony Nagyapója már nyolcvankét éves, a világháborúnak régen vége már, de mivel Ernő fia, mielőtt a frontra ment, úgy búcsúzott el tőle, hogy nemsokára épségben hazatér és látják egymást szeretett édesapjával, az idős úr szentül hiszi, hogy gyermeke, aki még soha nem hazudott neki, megtartja az ígéretét.