A regényíró Szabó Szilárd történelemszemléletének két - a tudomány által nem igazolt - sarokköve van: szereti elgondolni a "mi lett volna, ha…" típusú feltételezés alapján, miképp alakulhatott volna másképp a történelem; másik alapvetése pedig, hogy a történelem folyamatában előfordul egy-egy archimédeszi pont, amelynek következtében gyökeres fordulatot vesznek az események. Ez a két szemléleti tényező érvényesül új regényében, amikor azt a fordulópontot jeleníti meg, amikor 1917. tavaszán Lenin nem a Petrográdba, hanem a Párizsba induló vonatra száll forradalmat csinálni. Alekszandr Parvusz, a német titkosszolgálat ügynöke - nem mellesleg a "permanens forradalom" elméletének kitalálója - megfelelő körben azt javasolja, hogy a világháborúnak úgy lehetne véget vetni, ha az ellenséget belülről gyöngítik meg.