Pósa Lajost elsősorban mint gyermekszerzőt és dalszerzőt tartja számon az utókor: a nevéhez több mint félszáz kötetnyi gyerekköltemény és bő nyolcszáz dal köthető. Kevesebben tudják, hogy Pósa emellett a felnőtteknek szóló lírát is magas szinten művelte. A most Kun Miklós Jenő szerkesztésében megjelenő kötetben - amely a szerző halálának július elején esedékes századik évfordulója alkalmából kerül kibocsátásra - ebből kaphatunk ízelítőt. A gyűjteményben helyet kapott negyvenhét költemény az 1880-as évek derekán született; színvonalát tekintve a kor felső-középmezőnyébe tartozott. Stílust illetően a Pósa-verseket a klasszikus rímek-formák, valamint (a meseíró, dalszerző, humorista szerzőt ismerő utókor számára kissé meglepő módon) a népies-balladai melankólia, a szerelmi bánat és csalódás, a reménytelenség megéneklése jellemzi nagyrészt: "Muzsikálnak a cigányok / Befüggönyzött ablak alatt, / Sugár legény sírva vigad, / Húzatja a legbúsabbat. // Harmadnapos menyecskének / Könnye titkon hull dalára... / De letörli, törölgeti, / Hogy az ura meg ne lássa." (Titkos könny). A kötetet Apró Ferenc előszava nyitja meg. A verseket Gintner Csilla színes illusztrációi kísérik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"