A marosvásárhelyi költő, aki hivatására nézve színész, mint ilyen elmondta magáról, hogy amíg más ember 70-80 év alatt éli le az életét, ő a színpadon néhány óra alatt. Ez a sajátos idődimenzió és lelki pozíció érződik versein is. Ugyanis az élet teljességét próbálja versbe fogni, ami igen merész vállalkozás, mert az élet bonyolult, olykor kaotikus valami. A költő lírai alanya ennek megfelelően kettős természetű, van egy alakváltozata, aki igyekszik megfelelni az élet támasztotta sokféle követelménynek, és van egy, aki belenyugszik az elmúlásba. E kétféle tempó jelenik meg sokszor egyazon versben: a mozgékony aktivitás és a merengés, tűnődés, miközben mindkét ego a létezés természetét fürkészi.