"Kocziszky Éva korábban már megjelentetett egy Antifilozófusok című kötetet, a mostani kézirat ennek a folytatása. Ez a vállalkozás már az első kötetben is izgalmas volt amiatt, hogy a filozófiát egyfajta belső ellenzékével szembesítette, a dekonstruktív gondolkodás jeles kortárs alakjaival. E mostani kézirat ennél jóval többre vállalkozik: többszörös egybefonódásokat mutat be – stílszerűen kiazmusoknak is mondhatnánk őket: a filozófia és ellenzéke szál természetesen megmarad, de hozzájön a történeti és a kortárs filozófia egybefonása, a hívőé és a nem hívőé vagy eretneké, a szövegé és a képé, s végül a legfontosabb: a Bibliáé. Nagyon személyes a vállalkozás, a szer¬ző programszerűen elveti a hiánytalanságra s konzisztens zártságra törekvő rendszer gondolatát, amelyet inadekvátnak tekint az utóbbi kétezer év végére kialakult emberi szituációnk megragadására. Részben ez teszi kortársunkká a korábbi gondolkodók közül választott példáit: Augustinust, Assisi Ferencet, Hamannt. Mint akár az itt idézett két szent nevének írásmódjából is kitűnik, Kocziszky nem kapcsolódik valamilyen egyházi perspektívához. Elveti a dogmatikai szisztematikusság célkitűzését éppen úgy, mint a rendszeres filozófiáét, rokon értelemben dogmatikusnak tekintve őket. A legkülönbözőbb válságoktól szabdalt emberi valóságunkat nem lehet befogni ilyen rendszerességgel, ami óhatatlanul valamilyen rendszertörekvést igyekszik beleolvasni a Könyvek könyvébe is ahelyett, hogy a maga paradoxonjaival, ellentmondásoktól sem visszariadó mivoltában igyekezne megérteni. Ez utóbbi törekvés az, amit a szerző felvállal egyrészt a szövegekben, másrészt a képek kiválasztásával már magában is, de ezt felerősítve a képek nyomán írt bibliai reflexiók révén.”