Maggie O’Farrell önéletrajzi alapokon nyugvó könyve elsősorban a fiatalabb olvasókat szólatja meg, de a megható és elgondolkodtató történet a felnőtt olvasók körében is hamar népszerű lehet. A Daniela Jaglenka Terrazini illusztrációival ékesített kiadvány egy fiatal testvérpár történetét meséli el. A két lány boldogan él szüleivel és a többemeletes házban albérlőivel. Bea, az idősebb lány a nagytestvérek klasszikus mintáját hozza: dolgai, ruhái és kis élete minden része rendben van, mindenre ügyel, feladataival sosem késik. Ezzel szemben húga, Min egy igazi kis felfedező és bajkeverő keveréke, akit nem hat meg egy kis sár vagy más szennyeződés, a rendet pedig egészen sajátosan fogja fel. A lányok mégis jól megértik egymást. Bea inkább csendben olvas, míg Min lyukat beszél bárki hasába, aki szembejön vele. A kislány azonban egy nap nem tudja kimondani az annyira ismerős szavakat. Elnémul, dadogni kezd. Megijed és magára marad, ám végül testvére felfigyel húga megváltozott viselkedésére és hamar kideríti az okokat.