"Végig azt hittem, hogy az életem még el sem kezdődött. Erre kiderült, hogy ez volt az életem. Hat hónapom van valahogy elfogadni" - ezeket a megrendítő sorokat írja Iris Massey a blogjára, miután megtudja, hogy gyógyíthatatlan tüdőrákban szenved. És valóban: a lány mindössze harminchárom évesen meghal. Nem sok minden marad utána; mind közül a maga módján talán legértékesebb lefegyverző őszinteséggel, fanyar humorral vezetett virtuális naplója, amelyet korábbi munkatársára és legjobb barátjára, a közismert marketinges szakemberre, Smith Simonyira hagyományoz, azzal a kikötéssel, hogy a férfinak könyv formában közzé kell tennie az anyagot. Smith meghatódva és meglepődve olvassa Iris bejegyzéseit, tehetséges PR-osként pedig érzi benne a potenciális bestsellert. Ahhoz azonban, hogy teljesítse Iris végakaratát, még engedélyt kell kérnie a nővérétől és örökösétől, Jade-tól. Smith fel is keresi Jade-et, aki mesterszakács egy Michelin-csillagos étteremben, roppant elfoglalt, és nem mellesleg teljesen letaglózta a gyász - így aztán nem adja meg a "zöld lámpát" néhai húga blogjának a közzétételéhez. A sors azonban úgy alakítja a dolgokat, hogy Smith és Jade valahogy egyre-másra összefutnak. Minél többször találkoznak, egyre inkább nyitnak egymás felé, így a történet végére nemcsak iris könyve kerülhet a polcokra, de talán Jade és Smith is megtalálják a boldogságot. A könnyed, keserédes történet egyfajta huszonegyedik századi, e-mailekből, üzenetekből, sms-ekből, chat-részletekből álló levélregény. Elsősorban fiatal hölgyolvasóknak ajánlható.