Albert Einstein utolsó princetoni éveinek obligát programja volt a rendszeres séta az egyetemi kampuszon Kurt Gödellel. E két rendkívüli elme, a fizika és a matematika e két zsenijének legendássá vált eszmecseréi ihlették Jim Holt könyvét (és annak címét). Ebben csupa olyan esszé kapott helyet, amelyeket a természettudomány Einsteinhez és Gödelhez mérhető képviselői ihlettek, világhírű kutatók és feltalálók. Minden írás egy-egy ilyen újítást, korszakalkotó elméletet vagy találmányt mutat be, s egyben felskicceli annak a tudósnak a portréját, akinek a nevéhez kötődik a felfedezés. A huszonnégy esszé kilenc tematikus fejezetbe lett szerkesztve (Az örökkévalóság mozgó képmása; Számok az agyban, a platóni égben és a társadalomban; Tiszta és tisztátalan matematika; Magasabb dimenziók, absztrakt térképek stb.), melyek közül az egyik (Kis tanulmányok) rövidebb, vegyes írásokat foglal magában. A szerző három vezérelv mentén vetette papírra esszéit: a tárgyalt téma mélysége, jelentősége, eredetisége, filozófiai mondanivalója, valamint az emberi történetek drámai ereje mentén. Így kerültek be a könyvbe többek között olyanok, mint Ada Lovelace matematikus, az első programozó, Lord Byron zseniális de ideggyenge lánya; Sir Francis Galton a modern statisztika atyja, számos egzotikus és tragikomikus kaland főhőse; Alexander Grothendieck aki pireneusi remeteként végezte; a végtelen elméletének kidolgozója, Georg Cantor, aki beleőrült a kabbala tanulmányozásába; vagy maga Gödel, akit az a téveszme gyötört, hogy meg akarják mérgezni, s emiatt halálra éheztette magát. A kiadványt részletes mutató zárja. Az érezhetően nagy erudícióval megírt, magával ragadóan szellemes írások minden művelt, érdeklődő olvasó számára jó szívvel ajánlhatóak.