1973 tavaszán mutatta be a kecskeméti Katona József Színház az akkor már ismert színésznő, de még pályakezdő írónő két felvonásos darabját, amely most, a bemutató után 45 évvel – az Ünnepi Könyvhét kiadványaként – kerül az olvasók elé. Az Akvárium színhelye egy uszoda előtere, ahol a regenerálódni kívánó fontos emberek rendszeresen találkoznak, és ahol hol lazán csevegnek, hol meg vitáznak. Ahogyan az írónő maga mondja: „Az én társadalomkritikám maga a darab”, ennek jegyében mutatja föl az önzés, az önkényeskedés, a korrupció kulturált formában megjelenő, de alig leplezhető tüneteit. Hiszen az uszodában lehet kijárni a nem egészen tiszta célokat, érvényesíteni az érdekeket, csak oda kell úszni a megfelelő elvtárs mellé, előadni a kérést, óhajt, sóhajt, panaszt.