Ágtól ágig

Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a verses családtörténetet rejtő kötetben, melyben a csernátoni székely költő, Sántha Attila emlékezik felmenőire, rokonaira, ismerőseire, a Sántha, Rákosi, Bajka, Bardocz, Bede, Biró, Lukács, Székely stb. családok tagjaira. „Sokan mentek el, és kevesen jöttek haza./ Szomszédunk, Tóth Béla bá/ mindkét háborút megjárta,/ és mindkettőben orosz fogságba esett” – kezdi egyik háborús epizódját, amelynek – sokszor rímtelen – soraiban régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet.