Az Agrárgazdaságtan III. kötet egy jelentős tananyagfejlesztési folyamat utolsó állomása. Az I. kötetben bemutatásra kerültek az árképzés alapjai és a mezőgazdasági árképzés specialitásai (élelmiszerek iránti kereslet, mezőgazdasági kínálat, piacok és piacszerkezet, kereskedelmi árrés, egyensúlyi ár térben elkülönült piacok között, az árak időbeli változása, a minőség problémája, valamint a mezőgazdasági árak és a gazdaság más szektorainak árai közötti kapcsolat), az ár­képzés intézményei (árfelfedezés, árutőzsde), végezetül az élelmiszer-­gazdaság sajátos piaci kapcsolatai (vertikális koordináció, szövetkezetek, rövid élelmiszerláncok). A II. kötet témája az agrárfejlődés mikro- és makroökonómiája volt. A mikroökonómiai rész a mezőgazdaság termelési tényezőit tartalmazta a föld, a tőke és a munkaerő sorrendjében, emellett elemezte a mezőgazdasági üzemszervezeteket, a technológiai fejlődést, a modern technológiákat a mezőgazdaságban (bioüzemanyagok, genetikailag módosított szervezetek, precíziós mezőgazdaság), és az élelmiszer-marketinget. A makroökonómiai rész áttekintést adott az élelmezés- és élelmiszer-biztonságról, a mezőgazdasági fejlődés és gazdasági növekedés, a mezőgazdaság és nemzetközi kereskedelem, valamint a mezőgazdaság és a környezet kapcsolatáról. A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy − a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel − bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.