Simon Attila legújabb tanulmánykötetében olyan antik szerzőket és műveiket vizsgálja a műalkotások megértésében játszott affektív komponensre adott reflexiókra fókuszálva, mint Platón, Arisztotelész, Cicero és Pszeudo-Longinosz. A kilenc tanulmányt egy irodalmi elemzés zárja: Simon az Iliasz XXIV. énekében nézi meg közelebbről az emlékezés, a gyász és a szánalom megnyilvánulását, azok affektív hatásának szövegbéli reprezentációit, valamint e jelenségek sajátos hermeneutikai alapállását. Az elméleti hangoltságú szövegek tehát alapvetően az affekció kérdésével, s annak az antik szövegekben megtalálható módozataival, valamint a rá adott szerzői reflexiókkal vetnek számot.