Dragomán György nagy sikerű első irodalmi szakácskönyve után (Főzőskönyv, 202102125) maradt az általa meghonosított műfajnál, és egy újabb kötettel lepte meg rajongó olvasóit. A mindent betöltő és átjáró mámoros érzés, ahogy a szerző a bogrács fölé hajolva a gulyásból először merít, majd megkóstolja a sajátos konstellációba összerendeződő fűszereket, ez adja az egyik korai zsengéjének alapját, amely szintén bekerült a jelen válogatásba. Dragomán ugyanis nemcsak az elmúlt egy-két évben kísérletezett gasztro-irodalmi szövegekkel, már kollégistaként is hódolt e műfajnak, melyet a már idézett és a jelen kötetben közreadott írásaiban tökéletesített tovább.