A mozaikos szerkezetű, rövidebb-hosszabb szövegegységekből álló regény műfaji megjelölése: tabló. Ez kétszeresen is indokolt; egyrészt, mert négy nagyobb fejezetben sok-sok rövidebb-hosszabb monológot, dokumentumot tartalmaz, amelyek négy tablóképpé állnak össze, másrészt, mert az emlékező, mesélő címszereplő hobbija a fényképezés, gyakran előveszi régi fotográfiáit, és föleleveníti a hozzájuk fűződő emlékeit, hajdani élményeit. A megidézett személyes emlékek, a hallott vagy olvasott epizódok a 20. század első felét fogják át, az 1910-es évek legelejétől a II. világháború végéig. A nagyjából időrendbe sorolt emlékező szövegek tömbjei a vizsgálóbíró 1910-es párizsi utazásának emlékképeivel kezdődnek, aztán fölidézi nagyváradi korszakát, és e két várossal kapcsolatban Ady szellemét.