A kötet szerzője, Elaine Morgan Sir Alister Hardyval karöltve dolgozott ki egy forradalmian új hipotézist az ember eredetére vonatkozóan. Ez az ún. vízimajom-elmélet, amely elnevezését onnan kapta, hogy feltételezése szerint az emberi faj fejlődéstörténetében volt egy hosszabb szakasz - ezt 1-2 millió évre becsülik - amikor őseink részben vagy tán teljes egészében vízi életmódot folytattak. A felvetés onnan indult ki, hogy van pár olyan faji jellegzetességünk, ami nyilvánvalóan hátrányos a szárazföldi életmódnál, ugyanakkor jellemző a tengeri emlősöknél. Ezek közül a legnyilvánvalóbb a szőrzet gyakorlatilag teljes hiánya, illetve különös eloszlása (míg a test szinte teljesen csupasz, a fejtetőt sűrű haj borítja), a két lábon járás, az izzadságmirigyek és zsírpárnák, az ujjak között csökevényében is észlelhető úszóhártya, a szabályozható légzés lefelé nyíló orrcimpával, a merülési reflex, a vízhez való vonzódás vagy éppen az igény olyan táplálékokra, amelyek vízben lelhetőek fel. Bár a tudományos legalizáláshoz hiányzik jó pár bizonyíték (ezek hiányát Morganék az érintett terület tengerfelszín alá kerülésével magyarázzák), a teória logikus gondolatmeneténél fogva, s mert magyarázatot adott pár olyan jelenségre, amelyeket korábban nem tudtak hova tenni, bekerült a tudományos és szélesebb köztudatba. A jelen könyvben e hipotézis részletes bemutatása, indoklása, kifejtése kapott helyet, kifejezetten érdeklődő laikusokra gondolva. A jegyzetekkel és mutatóval záruló, olvasmányos és elgondolkodtató kötet minden, a téma iránt mélyebben érdeklődő, új fejlődési elméletekre nyitott olvasónak ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"