A brit konzervatív filozófus gondolkodói rendszerének egyik alaptétele, hogy a dolgok pontos meghatározása önmagában nem elegendő a megértéshez, szükség van szubjektív tapasztalatokra is. A személyesség fogalma viszont kapcsolódik a szakralitáshoz, amely ott van az emberi világban és igen gyakran az irodalomban, a művészetben is elrejtve. Scruton szakralitás-fogalma szélesebb jelentésű a vallásos hitnél, mert szerinte a transzcendencia megnyilatkozik egy heurisztikus fölismerésben, egy katartikus pillanatban is. Vagyis a létező és definiálható világon túl létezik egy másik szféra is, az abszolútumok világa, amely felé az ember törekszik.