Az 1980-as években a társadalomtörténeti kutatásokban új megközelítési módok jelentek meg, mert föltámadt az érdeklődés a köznapok históriája iránt; a tudósok arra is választ kerestek, miként élte meg az egyén a nagy történelmi fordulatokat, milyen tapasztalatokat szerzett, vagyis miképp banalizálódott a mindennapok részévé a történelem. Vizsgálni kezdték, hogyan változott meg a munkavégzés, az öltözködés, a táplálkozás, a családi és társas kapcsolatok rendszere. Hazánkban az I. világháború társadalomtörténeti folyományainak föltárása sokáig háttérbe szorult, illetve a marxista megközelítés szimplán a proletárforradalom előzményének tekintette – e historiográfiai állapotot rajzolja föl a szerző könyve bevezetésében.