Egy norvég biológus, Anna Blix jegyzi ezt a tudományos–ismeretterjesztő könyvet, amely az emberre jellemző 40 hetes terhesség fiziológiai, evolúciós és biológiai vonatkozásait magyarázza, miközben minden egyes hetet összehasonlít más fajok reprodukciós szakaszaival. A könyv egyfajta evolúciós körképet ad a várandósságról, azt a kérdést körüljárva, hogy az emberi magzat kifejlődése miért ennyire hosszú ahhoz képest, ahogyan más élőlények szaporodnak. Az első fejezetben a fogantatásról ír, amelynek során a magzat és az anya közti kapcsolódást - merész hasonlattal élve - egyfajta "gazdatest–parazita" viszonyként írja le, rámutatva, hogy a fejlődő magzat folyamatosan elvesz az anyai szervezetből, miközben a női test alkalmazkodik és átalakul. Ezzel párhuzamosan Blix más fajok reprodukciós folyamatait is leírja; ezek az összehasonlítások rávilágítanak a fenti kérdésre: miért tart az emberi terhesség ilyen sokáig, és van-e jobb megoldás az élet átadására?